Február közepéhez érve, már eléggé unjuk a rossz időt és a hideget, de semmi ok a pánikra, az őseink is ugyanígy voltak ezzel. Így a farsanggal és a busójárással búcsúztatjuk el a telet és várjuk a tavaszt. Ismerjük meg részletesebben is ezeket az ünnepeinket, és hogyan ünnepeljük napjainkban.
A farsangi időszak egy hosszú ünnepség, eredetileg vízkereszttől húshagyó keddig tart. Ami idén január 6-től egészen február 17-ig esedékes. Hagyományosan a bálok, vidám lakomák népünnepélye. Ami miatt különleges, hogy néphagyomány maga az esemény, hiszen nem kötődik hozzá semmilyen vallásos ünnep.
Az elnevezés bajor szóból származik. Első írásos emlékünk az ünnepélyről 1283-ből származik, ahol fasnachtként említik. De mégis sokkal régebbi a mulatság, az ókori görögökig nyúlik vissza. Mivel ez Dionüszosz (bor és mámor istene) ünnepe volt. Az ő tiszteletére öltöztek be és vettek fel különböző maszkokat az emberek.
Hazánkban ez az ünnep a párválasztás időszaka is volt, illetve a házasságkötési szezonnak is nevezték, mivel ezeken a táncos mulatságokon keresték az ifjú lányok a párjaikat. Emelett a tavaszköszöntés periódusaként is ismert. Ennek hagyománya a szalmabáb figura égetése volt, ami a gonoszt, a telet és a betegségeket jelképezte.
Az étkezés tekintetében, ezeken a mulatságokon főleg zsíros és fűszeres húsételeket fogyasztottak, hiszen a farsangot a nagyböjt követi, mely a hús nélküli étkezés időszaka. Így jellegzetes étel volt a kocsonya, töltött káposzta, konyakos kacsasült, illetve a farsangi szalagos fánk.
Farsang napjainkban igazodott a munkaidőnkhöz. Nincs pontos dátuma, de általánosan február elején szoktuk ünnepelni. Ez főleg a farsangi maszkokat és beöltözést jelenti, illetve a farsangi fánk készítését.
A busójárás eredete a 18 századi törökökre vezethető vissza. A monda szerint, a mocsárba menekültek a sokacok akik birkabőrbe öltöztek és vérrel festették be arcukat. Majd az éjszaka közepén megtámadták az ott lakó törököket és elüldözték őket onnan. Ennek a mondának sok igazság alapja nincsen, emiatt sokan úgy tartják a busók a telet űzik el.
A busók jellegzetes öltözete 300 éve nem változott semmit sem. Szőrével kifordított bundát, szalmával kitömött fehér nadrágot viselnek. Kezükben kereplő, fejükön pedig a felejthetetlen fűzfából faragott, állatvérrel festett maszk.
Busók mellett érdemes megemlíteni a jankeleket is, akik szintén jelmezbe öltözött emberek. Ruházatuk rongyokból áll, és van egy zsákjuk, amiben rongy és fűrészpor található. Az ő feladatuk, hogy távol tartsák a nézőket a busóktól. A zsákjaikkal ütik meg azokat a nézőket, akik túl közel merészkednek az álarcosokhoz.
Napjainkban ez az esemény a következőképpen zajlik. Először közösen átkelik a Dunát a busók majd a Koló téren találkoznak, Mohácson. Ezek után átvonulnak a településen és eljutnak a főtérre, ahol kezdetét veszi a farsangolás. Itt hatalmas zajt csapva ünneplik a tél végét és köszöntik a tavaszt, majd napnyugtakor a főtéren hatalmas máglyát gyújtanak, és akörül táncolnak. Az ünnep utolsó eseménye kedden kerül megrendezésre, amikor újabb máglyát állítanak és egy koporsót raknak a közepére, ez jelképezi a tél elköszönösét.
Ha felkeltettük az érdeklődésedet a farsanggal és a busójárással kapcsolatban, akkor érdemes Mohácsra ellátogatni. A busójárás mellett különböző zenés programokon is részt lehet venni, emelett lesz táncház és a hagyományos máglyaégetésnek is részesei lehetünk. Részletesebb információkat a különböző közösségi platformokon találhattok meg.
Grafika: Kemény Flóra
