A nyárnak van egy furcsa kettőssége. Egyszerre szól a szabadságról, a feltöltődésről és az élményekről, viszont sokaknál pont ez az időszak erősíti fel a szorongást és a másokhoz való hasonlítgatást. Miközben görgetjük az Instagram-sztorikat, látjuk a fesztiválos képeket, tengerparti naplementéket és spontán baráti programokat, könnyű azt érezni, hogy mindenki más sokkal jobban érzi magát nálunk. 

A közösségi média miatt ma már nemcsak a saját életünket éljük, hanem folyamatosan másokéba is betekintünk. És bár tudjuk, hogy az internetre általában a legjobb pillanatokat töltjük fel, érzelmileg mégis nehéz kivonni magunkat a hatása alól. A FOMO sokkal több lett egyszerű irigységnél, hiszen egy olyan generációs élménnyé vált, amely szorosan összekapcsolódik az online jelenléttel, az önértékeléssel és azzal a nyomással, hogy mindig történnie kell valami izgalmasnak velünk.

Mi az a FOMO?

A FOMO a Fear of Missing Out rövidítése, amit magyarul leginkább úgy fordíthatnánk: félelem attól, hogy kimaradunk valamiből. Ez nemcsak arra vonatkozik, hogy lemaradunk egy buliról, fesztiválról vagy nyaralásról, hanem arra az érzésre is, hogy mások izgalmasabb, boldogabb vagy tartalmasabb életet élnek, mint mi.

A jelenség egyik legfontosabb sajátossága, hogy gyakran nem is maga a program hiányzik, hanem az az érzés, hogy valahová tartozunk. Sokszor nem azért szorongunk, mert nem mentünk el egy eseményre, hanem mert azt látjuk, hogy mások együtt vannak nélkülünk. Ez könnyen előhívhatja a kirekesztettség, a magány vagy az „én miért nem vagyok elég érdekes?” érzését.

A FOMO ráadásul önfenntartó tud lenni, mert minél rosszabbul érezzük magunkat, annál többet görgetjük a telefonunkat, hátha találunk valamit, ami kizökkent vagy megnyugtat. Eközben viszont még több olyan tartalmat látunk, ami tovább erősíti bennünk az elégedetlenséget.

Miért erősödik fel nyáron?

A nyár eleve tele van elvárásokkal. Már tavasszal megjelenik az a nyomás, hogy ezt az időszakot maximálisan ki kell használni, folyamatosan élményeket kell gyűjteni, és valami emlékezeteset kell csinálni. Ehhez társulnak a közösségi média által közvetített képek utazásokról, balatoni naplementékről, spontán road tripekről, fesztiválokról, koktélokról és tökéletesnek tűnő baráti társaságokról.

Azonban a valóság sokaknál teljesen más. Van, aki dolgozik egész nyáron, más szakmai gyakorlaton van, vizsgázik, pénzügyileg nem engedhet meg magának utazást, vagy egyszerűen csak mentálisan kimerült. Ilyenkor különösen nehéz lehet azt látni, hogy mások látszólag folyamatosan jól érzik magukat.

Ehhez kapcsolódik a „sunshine guilt” jelensége is, vagyis az a bűntudat, amikor úgy érezzük, minden napsütéses napot produktívan vagy élménydúsan kellene kihasználnunk. Mintha a pihenés, az otthon maradás vagy akár az unatkozás egyenlő lenne az időpazarlással. Emiatt sokan akkor sem tudnak igazán kikapcsolni, amikor végre lenne rá lehetőségük.

Pedig attól, hogy valaki nem tölti minden idejét társaságban vagy nem utazik külföldre, még nem marad le az életről. A nyár értékét nem a programok száma határozza meg.

A FOMO nem csak irigység

Sokan nem veszik elég komolyan, de FOMO egy összetett pszichológiai jelenség, mivel gyakran kapcsolódik önértékelési problémákhoz, kötődési nehézségekhez vagy ahhoz az érzéshez, hogy nem vagyunk elég fontosak mások számára.

Az összehasonlítás ráadásul teljesen torz alapokon működik, mert mások életének legszebb, legszerkesztettebb pillanatait vetjük össze a saját hétköznapi valóságunkkal. Senki nem posztolja ki az unatkozós délutánokat, a veszekedéseket, a szorongást vagy azt, amikor épp magányosnak érzi magát.

A közösségi média algoritmusai pedig direkt úgy működnek, hogy minél tovább ott tartsanak minket. Ha sok fesztiválos vagy nyaralós tartalmat nézünk, még több ilyet fogunk látni, ami tovább erősítheti bennünk azt az érzést, hogy mindenki másnak jobb élete van.

Hogyan lehet csökkenteni a FOMO-t?

A FOMO teljes megszüntetése valószínűleg nem reális cél, hiszen természetes emberi igényünk a kapcsolódás és az, hogy részesei legyünk valaminek. Viszont sokat lehet tenni azért, hogy ne uralja teljesen a hangulatunkat és az önértékelésünket.

• Tudatos közösségi média használat

Az egyik legfontosabb lépés annak felismerése, hogy a közösségi média nem a teljes valóságot mutatja. Sokat segíthet, ha tudatosabban figyeljük, milyen tartalmak után érezzük magunkat rosszul. Nem kell mindenkit kikövetni, de teljesen rendben van némítani olyan profilokat, amelyek folyamatosan szorongást vagy összehasonlítást váltanak ki belőlünk. Az is hasznos lehet, ha kijelölünk telefonmentes időszakokat. Például reggel ébredés után nem azonnal kezdünk görgetni, vagy este lefekvés előtt fél órával már nem nézünk közösségi médiát. Ezek apróságnak tűnnek, mégis jelentősen csökkenthetik a mentális túlterhelést.

• Megtanulni különbséget tenni vágy és nyomás között

Érdemes feltenni magunknak a kérdést, hogy valóban szeretnék ott lenni azon a programon, vagy csak rossz érzés látni, hogy mások ott vannak? Ezért fontos tudatosítani, hogy nem kell minden eseményen részt venni ahhoz, hogy értékes életet éljünk. A „mindent ki kell használni” mentalitás ráadásul könnyen átcsaphat kimerülésbe. Attól, hogy tele van a naptárunk, még nem biztos, hogy valóban jól is érezzük magunkat.

• Fókusz a saját élményekre

A FOMO egyik legerősebb ellenszere a jelenlét. Amikor folyamatosan azt figyeljük, mások mit csinálnak, könnyen elsiklunk a saját élményeink mellett. Pedig egy nyugodt este a barátainkkal, egy spontán beszélgetés, egy séta vagy akár egy otthon töltött pihenős nap is lehet értékes. Nem minden élménynek kell látványosnak vagy „insta-kompatibilisnek” lennie. Segíthet az is, ha nap végén nem azt kérdezzük magunktól, mennyire volt izgalmas a mai nap, hanem azt, hogy jól éreztük-e magunkat benne. A kettő ugyanis nem ugyanaz.

Nem kell tökéletes nyár

Talán az egyik legfontosabb dolog, amit érdemes emlékeztetni magunknak: a nyár nem verseny. Nem attól lesz értékes, hogy hány országba jutunk el, hány buliban voltunk vagy mennyire esztétikus képeket posztoltunk róla. A valódi élmények sokszor csendesebbek és kevésbé látványosak. Néha egy nyugodt este, egy őszinte beszélgetés vagy egy olyan nap, amikor végre kipihentük magunkat, sokkal többet adhat, mint egy túlszervezett programokkal teli hétvége.

Ne feledd: attól, hogy valaki nem úgy éli meg a nyarat, mint amit az internet sugall, még egyáltalán nem marad le semmiről!

Grafika: Szabó Dorka