Május 16-án ünnepeljük a Roma Ellenállás Napját. Ez a nap az 1944-ben történt hősies eseményekre emlékeztet minket, miszerint az auschwitz-birkenaui roma foglyok fegyvert ragadva fellázadtak az SS tisztekkel szemben. Sajnos ez a szembenállás nem járt teljes sikerrel, de mi a bátorságukat és az önfeláldozásukat példaként emlegetjük. Ennek tisztelegve ez a cikk bemutatja a roma kultúrát és a három magyarországi cigány csoportot.

Tradíciók

A kultúra modern, intézményesült képviselete először 1971. április 8-án jelent meg, ekkor fogadták el a hivatalos nemzeti szimbólumokat,és az ENSZ ehhez a naphoz köti a Roma Kultúra Világnapját. A világ romáit összeköti az egységes zászló, amely kék és zöld sávból áll, középen pedig egy vörös 16 küllős kerék díszeleg, amely az indiai eredetet jelképezi. Mint minden nemzetnek, nekik is van himnuszuk: a Gelem, gelem kezdetű dal, mely összefoglalja a roma nép megpróbáltatásait és a szabadságra reflektál. 

A roma kultúrában a család és a tágabb közösség szentsége minden felett áll. Emiatt fő rituális szabályaik az élet nagy fordulópontjaihoz köthetők. Amint megszületik a gyermek és felsír, ő lesz a középpontban. Az oláh cigányoknál a várandósság egy rituális időszak: a terhes nő bizonyos szokások szerint ,,tisztátalannak’’ számít, ezért a közösség és a magzat védelmében bizonyos mindennapi tevékenységektől elkülönítik.

Házasságról szóló hagyományaik pedig az indiai szokásvilág elemeit őrzik. Nem egy pap, hanem a közösség legidősebb tagja adja össze a házaspárt. A vőlegénynek nem a lánytól kell engedélyt kérnie, hanem az apától vagy a legidősebb fiútól, hogy elveheti-e a lányukat. Az esküvő számukra egy nagy lakodalom, ami több napig is eltarthat. Rendkívül szigorúan veszik a házastársi hűséget, a házasságtörés ritka. 

A legfontosabb tradíció a halálhoz való viszonyuk. Sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek halottaik emlékének ápolására, mint más népcsoportok. Előfordulhat, hogy karácsonykor batyuval indulnak a temetőbe, és ott ünneplik a Szentestét. A legszabályozattabak ezen a téren az oláh cigányok, akik úgy tartják, a halottak olyan állapotba kerülnek, amely nem azonos a köznapi vagy keresztyén vallás értelmében vett földöntúli léttel. Egy afféle láthatatlan életben hisznek, mely ugyan a földi élőkön túl van, mégis hasonlatos ahhoz. Úgy tartják, a világok között létezik átjárhatóság: a halottak eljöhetnek az élőkhöz, fordítva azonban ez nem lehetséges. Ennek érdekében a sírkamrát tisztaszobaként rendezik be, raknak oda széket, szőnyeget, ételt, italt, pénzt. Ők is rendszeresen járnak ki a temetőbe.

Viselet

Magyarországon a cigányság kulturálisan és nyelvileg három fő csoportra oszlik. Az első népcsoport a romungrók (magyar cigányok), akik magyar anyanyelvűek és a 18. század óta integrálódtak. A második az oláh cigányok, akik romani nyelven beszélnek, ők erősen hagyományőrzők. Jellemző náluk a patriarchális családszerkezet. A harmadik csoport pedig a beások, akik régi, archaikus román nyelvjárást beszélnek. Tradicionálisan a fafeldolgozással foglalkoztak, ők főként a Dél-Dunántúlon élnek.

Hagyományos öltözködés tekintetében megkülönböztethető a három magyarországi cigány csoport. Leghagyományosabb az oláh cigányok viselete volt. Férfiakon csizma, csizmanadrág, fehér ing, kalap, kabát, mellény és kapca díszelgett. A nők hagyományosan bojtos papucsot, harisnyát, rakott szoknyát, blúzt és kendőt hordtak, továbbá a kötény is egy fontos ruhadarab számukra, mely a tisztaságot jelképezte. Ékszerekből pedig minél több gyűrűt, nagy karika fülbevalót és aranyláncot viseltek, a férfiakon pedig lánc és pecsétgyűrű volt látható.

A romungró közösségben a polgári divatot próbálták követni. Náluk annyira nem alakult ki a hagyományos viselet. Nőkön jellegzetesen szoknyát és blúzt láthatunk, ami később nadrággá alakult át, a férfiakon pedig inget és nadrágot. A beásoknál pedig nincs annyira kötött viselet, de azért átvették a paraszti öltözködést. 

Napjainkban egyre kevesebb roma hordja a hagyományos viseletet, de például az oláh cigány közösségben a térd alá érő farmerszoknya terjedt el a nőknél.

Zene

A zene ősidők óta meghatározó volt a cigányok körében. Kezdetben csak egyszerű ritmikus kíséretet adott a zenekar, majd vándorlásaik alatt tökéletesedett a zenei tudásuk. Egyes állítások szerint a cimbalmot és a hegedűt ők hozták be Európába, ez a két hangszer a zenekaruk alapja. Magyarországon a cigányzene kifejezés három nagy zenei réteget különböztet meg: 

1. klasszikus cigányzene, azaz népies műzene; Ez legkorábban a 18. században jelent meg, jellemzően az említett hegedű és cimbalom adja az alapját. Kiegészül brácsával, bőgővel és klarinéttal is, jellemzően feszes ritmusú, érzelmes zenét játszanak. Főleg a romungrókra volt jellemző ez a zenei stílus.
2. autentikus roma népzene; Ez főleg az oláh és a beás cigányokra volt jellemző. Eredetileg ez egy énekes műfaj hangszer nélkül, majd idővel megjelent hozzá a gitár és hegedű kíséret. Főleg gyorsabb, pörgősebb, mulatós dalokat játszanak.
3. A harmadik csoport a modern roma pop. Ez főleg a 20. század végén fejlődött ki, képviselői lehetnek crossover formációk, mint például a Budapest Bár, ami a hagyományos cigányzenét ötvözi a modern poppal. Illetve ilyen még a mulatós, azaz a szintetizátoros alapra épülő szórakoztató zene. 

Gasztronómia

A cigány gasztronómia az egyszerű, de gazdag ízekre, az aromás fűszerezésre és a hagyományos tartósítási módokra épül. Történelmi és vándorló gyökerei miatt alapvetően az intenzív fűszerezés és a laktató ételek jellemzik. 

Ilyen alapvető fogás például a bodag, azaz a cigánykenyér. Élesztős, kelt tésztából készült, amelyet hagyományosan kemencében sütnek. Helyettesíti a hagyományos kenyeret és gyakran zsírral megkenve fogyasztják. Ilyen étel még a cigánykáposzta. Ez egy savanyú káposzta alapú egytálétel, amibe különböző fajta sertéshúst raknak, majd tejföllel tálalják. Ünnepi ételük a birkapörkölt, amelyet bográcsban készítenek el és krumplival tálalják. Klasszikus fogás még a cigánylecsó, ami a lecsónak egy változata, melyet tojással, szalonnával és kolbásszal dúsítanak. Illetve még a puliszka is egy roma étel. Ez egy kukoricadarából készült köret, amit általában sajttal, tejföllel és szalonnával fogyasztanak. 

Összességében tehát a roma kultúra rendkívül összetett és sokoldalú, melyet minden év április 8-án ünnepelnek meg, a Nemzetközi Roma Nap keretén belül. A múlt hősies ellenállása és a jelenben is élő nép rítusai mind ugyanarról tanúskodnak: egy megtörhetetlen nemzet büszkeségéről, aminek egyedi és szép kultúráját a mai napig őrzi a közössége. Ez a kulturális önazonosság volt az alap, amelyből 1944-es birkenaui hősök is erőt merítettek a túlerővel szemben, és ez az az örökség, amely ma is biztosítja a roma közösségek fennmaradását és gazdagságát.

Grafika: Kemény Flóra