Az utóbbi hetekben mást sem lehet hallani és olvasni, csak hogy sorra dőlnek meg a melegrekordok, ilyen szárazság és olyan hőhullám jön, vigyázzunk magunkra, ne menjünk ki ha nem muszáj, naptej, hidratálás…Gyerekként valahogy nem tűnt ilyen komoly problémának a nyári hőség, sokszor talán fel sem fogtuk, csak ettük a jégkrémet a medencében vagy néztük a mesét a besötétített szobában. Igaz, hogy idővel szépülnek az emlékek, de nem csal az érzetetek, ha úgy vélitek, régen nem voltak ilyen melegek a nyarak. Akkor miért tudnánk ma akár a járdán is tükörtojást sütni? 

Hőkupolák alatt 

A hőhullámok okát keresve először ejtsünk szót a hőkupolákról. Ezekről akkor beszélhetünk, amikor egy nagy kiterjedésű magasnyomású légköri rendszer „fedőként” ül egy terület fölé. Mivel ilyenkor a fedő alatti légtömeg is jobban melegszik, kialakul egy hőburok. Ez azért veszélyes, mert a forró levegő napokon vagy akár heteken át is ugyanazon a területen rekedhet. 

Karavánon jön a meleg 

Természetes meteorológiai jelenség, hogy a Szahara felől meleg sivatagi légtömegek érkeznek Európa felé. A baj csak az, hogy ezek a korábbi évtizedekhez képest ma már jóval magasabb hőmérsékletűek. További kellemetlen tényező, hogy gyakran van bennük tetemes mennyiségű homok és por is. 

A tenger sem hűsít

Nem csak a levegő, a Földközi-tenger vize is rekordközeli hőmérsékleteket ért el az utóbbi években. Ez azért nem mellékes, mert a melegebb tenger kevésbé hűti le a fölötte áthaladó légtömegeket, vagyis nem tud olyan frissítő hatást biztosítani, mint korábban.

Száraz a talaj 

Normál esetben a talaj nedvessége párolgással hűti a környezetet, de mivel a hőséggel együtt jár a szárazság is, nincs elég csapadék, ami ezt biztosítaná. Ilyenkor beindul egy öngerjesztő folyamat: a talaj kiszárad, kevesebb a párolgás, vagyis még szárazabb és perzselőbb lesz a levegő. 

Sok a város

A nagyvárosok kiváltképp problémásak ezekben a hetekben. Bár a nagy épületek egy ideig kellemes hűvösek tudnak maradni, ha egyszer már átmelegedtek, nemcsak hogy tartják, még sugározzák is vissza magukból a hőt. Az ilyen, úgynevezett hőszigetek kialakulásának oka, hogy az olyan sötét burkolatok, mint az aszfalt, kő és beton sok hőt nyelnek el és lassan adják le ezt a nappal felvett meleget. Mivel a városokban kevesebb a növényzet és füves terület, az itteni hőmérséklet sokszor akár 5–10 °C-kal is melegebb lehet a környező vidékeken mérhetőnél.

Klímaváltozás 

Sajnos azonban a legerősebb rontó tényezőt mi jelentjük magunkkal szemben. Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás szélsőséges időjáráshoz vezető hatását már érezni, mérni lehet. Egyes kutatók szerint a jövőben Európában várhatóan nemcsak gyakoribbak, hanem erősebbek is lesznek a nyári hőhullámok, épp ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy vigyázzunk a környezetünkre. Ne járassuk a klímát nyitott ablaknál, figyeljünk mindenféle fogyasztásunkra (superfoodok, dezodorok, energia…), ökológiai lábnyomunkra. 

Jó, ezeket most megtudtuk, de mi lesz velünk?

Röviden, tömören: túl kell élni. Persze attól, hogy régen nem volt ilyen meleg a meleg, a nagyanyáink praktikái ugyanolyan jó szolgálatot tehetnek ma is. Például a lakásban sötétítsünk be már reggel, csak éjszaka szellőztessünk, tegyünk vizet a párologtatókba. Ne együnk túl sok olajban sült és erősen fűszeres ételt, ellenben nyugodtan fogyasszunk meleg levest, mert az belülről segíti majd a szervezet természetes önhűtését. A magas víztartalmú ételek, mint a nem véletlenül nyári közönségkedvenc dinnye, vagy a kovászos uborka is jó választás lehetnek ilyenkor. Ha muszáj napközben is kimerészkednünk, készítsünk be este egy palack vizet a fagyasztóba, amit másnap magunkkal vihetünk (és ha még újságpapírba is becsomagoljuk, még lassabban fog melegedni). Tegyünk a fejünkre kendőt/bandanát/kalapot, és gyerünk hölgyek, hozzuk újra divatba a legyezőket. Egyébként nézzük a jó oldalát, ilyen melegben hamarabb megszáradnak a ruhák (vagy akár a gyúrt tészta), kiválóan lehet gyümölcsöt aszalni, és a sok izzadás méregtelenít… Kinek öröm, kinek nem, de a nyár felén már túl vagyunk.