Karácsony előtti legnagyobb ünnepünk nem más, mint a Márton-nap. Ez minden évben november tizenegyedikére esik, amikor a naptár szerint a Mártonok névnapját is ünnepeljük. A naphoz kapcsolódó libaevés nemcsak nálunk hagyomány, hanem Európa számos országában is. Ismerjük meg, hogyan ünneplik máshol, és mennyire hasonlítanak ezek a szokások a mieinkhez!

Szent Márton a 4. században élt és Tours püspöke volt. A legenda szerint, amikor megtudta, hogy püspökké akarják szentelni, egy libaólba bújt el, de a libák gágogásukkal elárulták őt. Ezért is eszünk libát Márton napján. Egy másik babona szerint a megsült liba hátsó része mindig a falu papjáé, továbbá úgy tartják, hogy aki ezen a napon nem eszik libahúst, az egész évben éhezni fog.

Az ünnep különösen elterjedt a német nyelvterületű országokban. Németországban és Ausztriában nemcsak libát, hanem malacsültet is fogyasztanak, köretként pedig gyakran lilakáposzta és galuska kerül az asztalra. Emellett elterjedt hagyomány a lámpás felvonulás, amelyet a téren tartott nagy tűz — az úgynevezett Márton-tűz — körüli tánc és éneklés követ. Az egyik legjellegzetesebb édesség ezen a napon a Weckmann, egy édes tésztából készült ember alakú sütemény. Franciaországban is hasonlóan ünnepelnek: a gyerekek este lámpásokkal járják az utcákat és kisebb csokoládékat kapnak.

Portugáliában ezen a napon sült gesztenyét esznek, és jeropiga nevű bort isznak. Hagyományosan ilyenkor kóstolják meg az új évjáratú borokat is. A helyi legenda szerint a jó idő Szent Mártonnak köszönhető: amikor odaadta fél köpenyét egy koldusnak, Isten hálából megajándékozta őt néhány napnyi napsütéssel.

Svédországban egy nappal korábban, november tizedikén tartják az ünnepi vacsorát, mivel ekkor vágják le a hízott libát. Az étkezésnek megvan a hagyományos menüsora: előételként egy „fekete leves” nevű, libavérből készült, erősen fűszerezett levest szolgálnak fel. Ezt követi az almával és aszalt szilvával töltött libasült, amelyhez káposztát, sült almát és burgonyát tálalnak. Desszertként pedig egy különleges almás édesség kerül az asztalra.

Bár minden ország különbözőképpen ünnepli a Márton-napot, a lényeg mindenhol ugyanaz: a közösség, bőség és családiasság megünneplése. Fontos, hogy mi is megőrizzük ezeket a szokásokat, illetve, hogy együnk egy jót. 

Grafika: Szabó Dalma