Ha most kaptad meg a felvételi eredményedet, valószínűleg még mindig próbálod feldolgozni, hogy hamarosan egyetemista leszel. Lehet, hogy már alig várod a szeptembert, de valószínűleg izgulsz is amiatt, milyen lesz az új közeg, sikerül-e majd beilleszkedni, vagy egyáltalán hogyan működik az egyetemi élet. A jó hír az, hogy ezekkel a kérdésekkel szinte minden gólya szembenéz. Még azok is, akik kívülről nagyon magabiztosnak tűnnek.
Minden kezdet egy kicsit bizonytalan
Az első hetek valószínűleg nem úgy fognak kinézni, ahogy elképzelted. Lesz olyan nap, amikor a telefonodat nézve próbálod megfejteni, merre van a következő terem, vagy amikor csak az óra végén veszed észre, hogy mindenki más már tud valamit, amiről te lemaradtál. Az is előfordulhat, hogy a Neptun elsőre inkább egy rejtvénynek tűnik, mint tanulmányi rendszernek, és néha az sem lesz teljesen egyértelmű, melyik ügyet hol kell elintézni. Ez viszont nem azt jelenti, hogy valamit rosszul csinálsz – egyszerűen idő kell ahhoz, hogy megszokd az egyetem működését.
Néhány hét elteltével már egészen más szemmel nézel majd vissza ezekre a helyzetekre. Ami most még bonyolultnak vagy ijesztőnek tűnik, az hamar a mindennapok részévé válik. Hidd el, gyorsabban kialakul a rutin, mint gondolnád.
Mindenki volt egyszer gólya
Az első félév egyik legjobb része az, hogy mindenki ugyanonnan indul. Senki sem ismeri igazán a többieket, ezért ilyenkor sokkal könnyebb beszélgetést kezdeményezni, mint később. Egy rövid beszélgetés óra előtt, egy közös ebéd vagy egy kávé két szeminárium között könnyen egy olyan barátság kezdete lehet, ami végigkíséri az egyetemi éveidet.
Ha van rá lehetőséged, érdemes részt venni a gólyatáborban is, hiszen nemcsak rengeteg élményt szerezhetsz, hanem még a tanév kezdete előtt megismerheted a leendő csoporttársaidat és felsőbb éves hallgatókat is. Nem ritka, hogy az első egyetemi barátságok már itt elkezdődnek.
Nem kell minden programon ott lenned, és nem kell rögtön te legyél a társaság középpontja sem. Már az is sokat számít, ha nyitott vagy az új emberek felé. A legtöbben ugyanazokkal a kérdésekkel és bizonytalanságokkal érkeznek, mint te, még ha ezt nem is mindig mutatják.
A tanuláson túl
Az egyetem jóval többet jelent előadásoknál, beadandóknál és vizsgáknál. Érdemes figyelni a kari programokat, szakmai előadásokat, workshopokat vagy a hallgatói szervezetek eseményeit, mert sokszor ezek azok az alkalmak, ahol igazán kialakul az egyetemi közösség. Lehet, hogy egy rendezvényen ismersz meg valakit, akivel később együtt tanultok, vagy egy előadás indít el egy olyan irányba, amire korábban nem is gondoltál.
Persze fontos a tanulás is, de könnyű beleesni abba a hibába, hogy mindig azt mondod: „majd holnap”. Az egyetemi szabadság egyik velejárója, hogy senki nem fog utánad szólni, ha közeleg egy határidő. Szinte minden hallgatónak van egy története arról, hogyan lett egy ártatlannak tűnő halogatásból éjszakába nyúló beadandóírás vagy egy vizsga előtti maratoni tanulás. Néha ez is hozzátartozik az egyetemi élethez, de hosszú távon sokkal hálásabb leszel magadnak, ha nem hagysz mindent az utolsó pillanatra.
Az egyetem nem verseny
Az első hónapokban könnyű azt érezni, hogy mindenki más ügyesebb, magabiztosabb vagy felkészültebb nálad. Lesz olyan csoporttársad, aki már az első héten tudja, melyik oktató mire figyel a vizsgán, más pedig úgy tűnik, mintha különösebb erőfeszítés nélkül teljesítene minden feladatot. A valóság azonban legtöbbször ennél árnyaltabb. Mindenki küzd valamivel, csak ezek a bizonytalanságok ritkán látszanak kívülről.
Éppen ezért nem érdemes másokhoz hasonlítani magad, mert nem attól leszel jó hallgató, hogy minden elsőre sikerül. Lesznek vizsgák, amelyek jobban mennek, és olyanok is, amelyeket újra kell próbálnod. Lesznek zsúfoltabb időszakok, amikor úgy érzed, túl sok minden történik egyszerre, de ez ugyanúgy része az egyetemi életnek, mint a sikerélmények.
Az egyetem legjobb részeit nem lehet jegyzetelni
Évekkel később valószínűleg nem arra fogsz a legszívesebben visszaemlékezni, hogy hányast kaptál egy adott vizsgán. Sokkal inkább azokra a délutánokra, amikor órák után még együtt maradtatok beszélgetni, a közösen átvészelt vizsgaidőszakokra, a spontán programokra vagy azokra az emberekre, akiket talán éppen az egyetemen ismertél meg.
Persze fontosak a jó eredmények, de közben ne felejtsd el megélni ezt az időszakot is. Menj el arra a programra, ami érdekel, próbálj ki új dolgokat, beszélgess olyanokkal is, akiket még nem ismersz, és ne aggódj, ha az első hetekben még nem érzel mindent a helyén. Az egyetemi évek alatt néha úgy tűnik, mintha sosem érne véget egy-egy félév, aztán egyszer csak azt veszed észre, hogy már a diplomaosztóra készülsz. Éppen ezért élvezd ki ezt az időszakot, mert gyorsabban eltelik, mint gondolnád.
És talán egyszer majd csak azon kapod magad, hogy már te mutatod az utat az új gólyáknak.
Grafika: Szabó Dorka



